Kb. 16 évesen olvastam először az "Egy mágus naplója" c. könyvet. Talán ez volt az első camino-behatás, valahol itt kezdődött az egész...
Újra elővettem. Legyen ez egy irodalmi keret, mely kinyitotta és bezárja a camino- álmodozások éveit, elővezetve a következő fejezetet, a valódi utat.
"Amikor utazol, az újjászületés aktusának egy nagyon gyakorlati formáját tapasztalod meg. Teljesen új szituációkba kerülsz, a nap lassabban telik, és az esetek többségében nem érted a nyelvet, amelyen az emberek beszélnek. Pontosan úgy, mint a gyerek, aki épp kibukkant az anyaölből. Ezért sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítasz azoknak a dolgoknak, amelyek körülvesznek, mert tőlük függ a túlélésed."
Coelho
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése