Tegnap, (miutan megirtam a boldogsagtol sugarzo blogbejegyzesemet, minden csak rosszabb lett) meg Santo Domingoban rendelt a helyi labspecialista, es mi is beultunk a kigyozo sorba. Mindenki mutatta, mi a baja, o meg ragasztgatott, lyukasztgatott... gondoltam megmutatom a csipeseimet. Bar ne tettem volna. Az elbagozott hangu ficko dermedt arccal vezetett el szo nelkul a vezetoseghez, megnezett mindenki, es beszeltek egy csomot persze spanyolul. Most eloszor szivbol gyuloltem, hogy nem ertem a nyelvet. Tobbszor kerdeztek hol aludtam az elozo napokban. Ahh, mondom popec, agyi poloska. De mondtam nekik, hogy nem viszket. Mindegy volt. Azt mondtak szedjem ossze az osszes cuccomat, ahh, mondom, most fognak innen kivagni, ebbol a remek hotelbol... ossze vissza beszeltek, jott Tibi is es velem csinalta a procedurat. Elvezettek egy szobaba, es mondtak, itt toltjuk az ejszakat. Egy igazi KARANTENban. Csak mi ketten, furdoszobaval, hat nem csodas? MINDEN, de tenyleg minden ruhankat muanyag zsakba kellett tenni, es fertotleniteni. Tibi a fajos labaval korberohanta a varost, persze sehol nem volt a fertotlenito cucc... Aztan adtak ok. Kolcson ruhat pedig a magyar barataim. Igy toltottem a nap tovabbi reszet egy XS-es poloban, egy ferfi boxerben es tyeplakiban. 6 orat kellett allni a cuccoknak a nejlon zsakokban... mi mast csinalhat ilyenkor a magyar ember? Megittunk masfel uveg bort, es probaltuk elviselni. A tobbi zarandok vagy sajnalt, egyuterzett, de sokan ugy neztek rank, mint a leprasokra. Reggel 8:30-kor nyitott a szomszed mosoda (de milyen szerencse a szerencsetlensegben, hogy volt ott egyaltalan)... bukta a reggel 6:30as indulasunk, ez legyen a legkisebb baj. Persze minden osszejott, ahogy Zsuzsanal szokas. VASARNAP a spanyoloknal sosem tudja az ember, kinyit-e a mosoda, esetleg megy e busz Beloradoba, mert mindenkepp utol kell erni a tobbieket stb. A mosoda kinyitott... 2 mosast lenyomtunk, aztan 3 kort a szaritoban. Csak ugy repkedtek az evrok, mint a nyerogepbe. Ja, hogy elfelejtettem mondani, hogy idokozben kutyahideg lett es zuhogottt az eso? Na igen... Szal elidoztunk a mosodaban, miutan kifizettuk a 10 evrot, hogy kifertotlenithessek UTANUNK a karantent... de nem kampicsorodtunk. 11-kor indultunk, de elotte meg eszrevettuk, hogy hol is volt tulajdonkeppen a szobank- a camino legregebbi albergje, az elso. Nagyon hires... es mi voltunk az eredeti regi epuletben. Ugye, mindjart mas?
Szoval elindultunk a felvizes cuccainkkal, es meg is erkeztunk este fel 6ra. Aztunk-faztunk, majd a nap is kisutott. Csuromvizessegunk, es sardagonyazasunk 1 ora mulva melegedesbe torkollott, a tobbiek egesz nap esoben jottek... Az az egy ora eleg kaki volt aszelben, esoben, de most mar minden oke, es csak nevetunk rajta.
Igaz, most mar kisse paranoias vagyok a matracokkal kapcsolatban.
Egyebkent trukkoztunk, mert odaadtuk Csabanak az utlevelunket, ugyhogy mire ideertunk, o mar beregisztralt minket a szallasra, ami egyebkent csodas, csak ne puloverben dideregve csodalnank a kerti MEDENCEt.... az elso medences hely.
Bizunk a holnapi napsutesben, es abban, hogy ma kevesen fognak horkolni.
Nem csuggedunk, jol veszunk minden akadalyt. Senki nem allit meg az oceanig!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése